Mit nevezünk margónak?

      Margónak nevezzük a papírlap széle és a szöveg közötti üres teret.
  felső,alsó, jobb és bal margó.

    Író felület nem csak a papír lehet, textilía, fa, múanyag,falfelület,stb.,

A margó mérete nem függ az í.f. anyagától, viszont a mérete, mint adott felület, már befolyásoló tényező.
  Pl.Üzenetet akarok írni vkinek, de csak egy pici papírlap áll rendelkezésemre.
  Mit fogok csinálni? Kihasználok minden mm-t ,hogy a mondandóm ráférjen. Aranybánya lehet ez is egy jó grafológusnak, hiszen

 mennyi mindent elárul az író személyről. Hogy tudott e alkalmazkodni a kis térhez, átlátta e, hogy most csak ennyi a hely, hogy kis mozgástér adatott számára.

   Mennyire praktikus és logikus az író? Lecsökkenti e a betűméreteit, rövidít is esetleg?
 Rengeteg minden benne lehet egy ilyen kis papírfecniben is.
 De! Korrekt munkához nem véletlenül kérünk min. A/4-es mennyiségű írásmintát!

 Keskeny margó:  papírszél üresen hagyott felülete-1,5 cm.ill. annál kisebb.
 Normál  margó:   1,5-3 cm között van.
 Széles  margó:    3 cm-nél nagyobb.
 Ezek a klasszikus mérési adatok.

  Nagyon nem mindegy, hogy kinek írok. Egy hivatalos, pl.: önéletrajz megírásakor másként fogok hozzáállni mind a felület beosztásához, mind az írásképem olvashatóságához.
 Teszi ezt egy olyan ember, aki tisztában van avval, hová és miért is küldi azt az irományt.

   Másként fogok írni és beosztani felületet, ha a barátomnak írok, sőt ,különbséget teszek az ismerősnek írt gondolatközlés-írás között.
 Itt újfent utalok a grafológus által kért / ha lehetséges/ spontán gondolatokat tartalmazó /anyagra.
 

.... Mini tanfolyam lévén sűrítenem kell.....

     A lap térkihasználásáról alkotott első benyomásunk a margókból származik.
 Az írást körülölelő margók elhelyezése és mérete alapozza meg a harmónikus külalakot.
 Nézzük végig az összes margót- van e margó, hol széles vagy keskeny, egyenes vagy hullámos.

        Különböző pontokon végezzünk méréseket, s ezeket jegyezzük is fel.
 A margók szélessége, különösen a bal margóé, azt a távolságot jelzi, amit az író a külvilággal szemben
 tartani kíván.
 A széles bal margó jellemző a tartózkodó és/vagy büszke emberekre, a széles jobb margó a túlzott félénkségre utal.
 A széles keretező margó a visszavonulást, vagy magasan fejlett esztétikai érzéket jelez.

       Az olyan ember, aki egyáltalán nem hagy margót, igényelheti az állandó vagy szoros kapcsolatokat,
 vagy lehet kíváncsi, kapzsi, tolakodó, de nagylelkü, kedves, fokozottan érdeklődő is.
 / minden észrevételt, adatot le kell jegyezni. Előszőr az analízis majd csak utána a  szintézis./

         Minden jellemzőt és sajátosságot összevetve kell értékelni.

         A margók eloszlása jelzi az író tervező és beosztó képességét is.
 Írás közben legtöbben elvesztik a margó tudatos irányítása fölötti kotrollt.
 Pl.: a sorok egyre beljebb kezdődnek : jelenthet türelmetlenséget, lelkesedést, esetleg azt a vágyat, hogy az író szeretne közelebbi kapcsolatba kerülni a címzettel.
        Akinek bal margója keskenyedik valószínüleg félénk, körültekintő vagy túlságosan tartózkodó.
 
      Ez persze csak ízelítő, mert mini tanfolyam lévén kicsippentettem egy darabkát abból, amit a margókról a munkahelyi grafológia c. könyvben Frich Kohen-Daniel Wander ír.